Pedagógiai program


A Felnőttek Kispesti Iskolája várja diákjait a 2006/2007-es tanévben is!   --------------   Iskolánkban általános iskola felső tagozat és gimnáziumi évfolyamok működnek   -------------

 

Honlap Események Iskolánk Információ Matematika Történelem Művészet Angol Német Keresőlap Képek Honlaptérkép

Honlap
Fel
Pedagógiai program
Alapítvány
Aktuális
Böngészés

Kapcsolat

 

Ezen az oldalon a pedagógiai program és a helyi tanterv kivonatát

olvashatja. A teljes program intézményünkben hozzáférhető.

 

PEDAGÓGIAI PROGRAM
 

Az iskola fenntartója:
Budapest, XIX. ker. Kispest Önkormányzat
alapító okiratának száma: 524/1993. (XII.21.)
módosítás: 810./l995. (IX. 19); 493/1998. (VI. 30)
508./2001. (VI. 19.) 289/2004.(III.11.)
Az alapító okiratot Budapest Főváros XIX. ker. Kispest
Önkormányzat Képviselő Testülete hagyta jóvá.


Az iskola múltja

- Az l945/46. tanévben indult a felnőttek oktatása
- Az általános iskolai a Kispesti II. Rákóczi Ferenc állami polgári
és általános fiúiskola Dolgozók Iskolájában a Kossuth tér 7 sz.
alatt;
- A gimnáziumi a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Dolgozók
Gimnáziumában először a Kossuth tér 12 sz. majd a Gutenberg
krt. 8 sz. alatt;
- A két iskola l975-ben került közös igazgatás alá, s a következő
tanévtől kezdve a Kossuth tér 7. sz. alatt folyt a tanítás 1990-ig
- 1990-95 között a Zrínyi u. 2. sz. alatti épületben, majd
- Az 1995/96. tanévben a Berzsenyi u. 8. sz. alatti iskolaépületben
nyert elhelyezést.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Intézményünkben, a felnőttoktatás keretében a következő személyiségfejlesztési feladatokat tartjuk a legfontosabbaknak:

• Saját és mások meggyőződésének tisztelete

• A konfliktusok feloldásának képessége

• Együttérzés, segítőkészség

• Az életcélok helyes megválasztása

• Kitartó, nem lankadó tevékenység a célok megvalósításának érdekében
• Önérvényesítő képesség fejlesztése

• Az önértékelés fejlesztése


KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK


• Iskolánkban diákönkormányzat működik, melynek segítségével tudjuk megszervezni a közös programokat. Az intézmény jellegéből adódóan kevés ilyen program van.
• A legfontosabb feladat a minél jobb osztályközösségek kialakítása, amihez minden segítséget meg kell adnunk a diákönkormányzat képviselőinek.
• Az osztályszerkezet jó lehetőséget biztosít a közösségi érzés, a szolidaritás, az egyéni problémák közös megoldására. Korrepetálásokkal, tanulócsoportok szervezésével, közös rendezvényekkel erősítjük az osztályközösséget.


SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

• A tanulók térítési díjat fizetnek a 11. és 12. évfolyamon. A térítési díj mérsékléséről, elengedéséről az igazgató javaslata alapján az Iskolaszék dönt.
• Az általános iskolában a taneszközök egy részét a diákok ingyen megkaphatják, más részét a tanítási órán ingyen használhatják.
 

A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,
TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

• Az iskolát érintő fontos dolgokban a nevelőtestület a bizalmi testület véleményét meghallgatja és figyelembe veszi.

• A bizalmi testület vezetője automatikusan tagja az iskolaszéknek
• Az iskolaszék az a fórum, ahol a diákok, a szülők, a pedagógusok és az intézményfenntartó képviselője a felmerült problémákat meg tudják vitatni
 

HELYI TANTERV

A.) Általános iskola

1. A tanulócsoportok száma:

Évfolyam

5-6

7.

8

Osztályok száma

1

1

1



Az ötödik és a hatodik évfolyamokra olyan kevés tanuló jelentkezik, hogy számukra nem lehet külön-külön osztályt indítani, tanításuk egy összevont csoportban történik, az egyes évfolyamok anyagából külön mérjük tudásukat. A szorgalmi év első felében az ötödik osztály, a második felében a hatodik tananyagát oktatjuk.


2. Tantárgyi rendszer és heti óraszám
A tanítás rendje: esti tagozat

 

Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Tantárgyak

 

 

 

 

Anyanyelv / kommunikáció

1

1

1

1

Magyar irodalom

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Fizika

 

1

1

1

Kémia

 

1

1

1

Földrajz

1

1

1

1

Biológia

1

1

1

1

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Művészeti ismeretek

1

1

1

1

Informatika

2

 

 

 

Idegen nyelv

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összesen:

18

18

18

18



A tanulók nem egységesen egy adott (pl. 5-6. évfolyamon) kezdik tanulmányaikat iskolánkban. Az addigi idegen nyelvi tudásuk igen kevés lesz, arra építeni nem tudunk. Teljesen elölről kell kezdeni az 5/6. osztályban a nyelvtanítást. A tanulók anyanyelvükön is olvasási – írási nehézségekkel küzdenek, ez halmozottan jelentkezik az idegen nyelv tanulásánál. Nagy gyakorlattal kell rendelkeznie a nyelvtanárnak, hogy ezekkel a nehezen nevelhető tanulókkal eredményt érjen el.

3. A tanítási hetek száma

Az l998/99. tanévtől kezdve a tanítási hetek száma 37. Ebben a 11. hét, a 22.hét az egyéni foglalkozások hete, ahol azok a tanulók, akik nem tudnak rendszeresen bejárni a tanításra számot adhatnak tudásukról. A 36. hét az önálló tanulás hete, s a 37. héten kerül sor a vizsgadolgozatok megírására, s az esetleg szükséges vizsgákra.


4. A beiratkozás feltétele:
Betöltött 16 éves életkor
Eredeti általános iskolai bizonyítvány, vagy másodlata
Személyazonossági igazolvány bemutatása

5. A magasabb évfolyamra lépés feltétele
- A tanév során szerzett értékelések összegzése után minden
tárgyból legalább az elégséges osztályzatot ( a minimális
teljesítményt) el kell érnie a tanulónak.
- Adott tárgyból a tanuló minősítéséről a tantárgyat tanító tanár
javaslata alapján a tantestület dönt.
- A legfeljebb 2 tárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanuló az
adott tárgyakból javítóvizsgát tehet.
- A 3 vagy több tárgyból elégtelen minősítést kapott tanuló csak az
évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.
- Nem kell elégtelen nyelvi osztályzat miatt ismételni a tanévet
akkor, ha a tanuló az adott évben először tanulta az adott idegen
nyelvet.


5.1 Javítóvizsga :
- Időpontja augusztus utolsó hete. Ha a tanuló igazolt okkal nem jelenik meg a vizsgán, számára az igazgató szeptember hónapban új javítóvizsga időpontot jelöl ki.
- Ha a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, vagy sikertelen javítóvizsgát tesz, akkor tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.
- A javítóvizsga formái: magyar nyelvből, magyar irodalomból és matematikából írásbeli és szóbeli, a többi tantárgyból csak szóbeli.
- A javítóvizsga vizsgabizottság előtt tehető le.


 

6. Összesítő osztályzatok
- februárban: félévi értesítő
- júniusban: év végi bizonyítvány


Különösen indokolt esetben lehetősége van a diáknak a tanév elején osztályozó vizsgára jelentkezni az adott tanévben. A kérelmekről az iskola igazgatója dönt, egyéni elbírálás alapján.
Szeptember 30. napja után az iskolában nem lehet jelentkezni osztályozó vizsgára.


B.) HELYI TANTERV
Gimnázium

1. A tanulócsoportok száma:

Évfolyam

 

9.

10.

11.

12.

Osztályok száma

2

2

2

2


2. A tantárgyi rendszer és heti óraszámok:
A tanítás rendje: esti tagozat

 

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Tantárgyak

 

 

 

 

Magyar irodalom

2

2

2

2

Magyar nyelv / kommunikáció

1

1

1

1

Történelem

1

1

1

2

Matematika

3

3

3

3

Fizika

1

1

1

 

Kémia

1

1

1

 

Biológia

1

1

1

 

Földünk és környezetünk

1

1

 

 

Művészeti ismeretek

1

1

 

 

Társadalomismeret

 

1

1

 

Filozófia / etika

 

 

 

1

Idegen nyelv

3

3

3

3

Informatika

 

 

1

1

Érettségi felkészülés

 

 

 

4

Összesen

15

16

15

17

 

- A 12. évfolyamon azokból a tantárgyakból, amelyeket
érettségi vizsgatárgynak választanak a hallgatók (és
amelyeket a 12. évfolyamon már nem tanulnak) 1-1
csoportot szervezünk, hogy az érettségi vizsgára a
felkészítést biztosítsuk.
-Célunk, hogy olyan eszközöket: segédleteket,
ismerethordozókat szerezzünk be, amelyek ezt az önálló
felkészülést segítik.


3. A tanítási hetek száma
Az tanítási hetek száma 37. Ebben a 11. és a 22. a beszámolók hete, a 36. az önálló tanulás hete, s a 37. héten kerül sor a szóbeli vizsgákra.


4. A beiratkozás feltételei:
- l6 évesnél idősebb életkor, személyi igazolvány
- 9. évfolyamra: Az általános iskolai végzettséget igazoló
bizonyítvány.
- 10. évfolyamra: Szakmunkás bizonyítvány
- Nappali tagozatos gimnáziumból bármelyik évfolyamra
átjöhet a tanuló, esetleg egyes tantárgyakból
különbözeti vizsgát kell tennie.
- A beiratkozáshoz felvételi vizsgát is előírhat az iskola.
- Ha a tanuló tudása az elvégzett évfolyamra előírt
minimális teljesítményt nem éri el, akkor
tudásszintjének felmérése után meghatározzuk azt az
évfolyamot, amelyet meg kell ismételnie
- A tanulandó idegen nyelv kiválasztása érkezési
sorrendben történik




5. A magasabb évfolyamra lépés feltétele:
- A tanév végén osztályozóvizsgát kell tenni, melynek formái:
írásbeli és/vagy szóbeli.
- A tantárgyra előírt minimális teljesítményt el kell érnie adott
tárgyból a hallgatónak – ez jelenti az elégséges osztályzatot.

- A tanuló továbbhaladásáról (minősítéséről) a vizsgáztató
szaktanár javaslata alapján a vizsgabizottság dönt.
- Ha osztályozóvizsgán a tanuló legfeljebb két tárgyból
elégtelen osztályzatot kapott, akkor javítóvizsgát tehet.
- 3 vagy több elégtelen osztályzat esetén tanulmányait csak az
évfolyam megismétlésével folytathatja.

5.1 Javítóvizsga:
- Ha a vizsgabizottság javítóvizsgára utasította a tanulót, akkor
augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.
- Ha a javítóvizsgán igazolt okkal nem jelenik meg (a vizsga
kezdőnapjától számított 1 héten belül kell igazolását
beadnia), akkor a javítóvizsgát szeptember hónapban, az
igazgató által kijelölt időpontban teheti le.

- Ha a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, vagy
igazolatlanul nem jelenik meg, tanulmányait csak az
évfolyam megismétlésével folytathatja.
- A javítóvizsga formái megegyeznek az év végi
vizsgaformákkal



6. Az értékelés
- Minden hallgató köteles egy adott tanévben tantárgyanként
három vizsgát tenni:
1. beszámoló: 10. tanítási hét írásbeli
11. tanítási hét szóbeli
2. beszámoló: 21. tanítási hét írásbeli
22. tanítási hét szóbeli

Osztályvizsga: 36. tanítási hét írásbeli
37. tanítási hét szóbeli

- 12. évfolyamos hallgatók esetén az osztályvizsga a 32. és a
33. héten zajlik.
- Az első beszámolón az első 10 hét tananyagát; a második
beszámolón az első beszámoló után tanított ismereteket, míg
az év végi vizsgán az egész évben tanultakat kérjük számon.
- A vizsgák típusát az 1. számú táblázat tartalmazza.
- A három eredmény együttesen határozza meg az év végi
osztályzat értékét. Súlyozott számtani átlagot alkalmazunk, a
két beszámoló egyszeres az osztályozóvizsga háromszoros
szorzóval szerepel.
- Elégtelen osztályvizsga esetén a beszámolóktól függetlenül
az év végi osztályzat elégtelen.
- Legalább elégséges osztályvizsga esetén a tanuló olyan év
végi osztályzatot kap, amely legjobban megközelíti
eredményeinek súlyozott számtani átlagát.


6.2 Helyettesítő értékelési formák
A beszámolók helyettesíthetők évközi munka összesítése alapján megajánlott érdemjeggyel, vagy megtartott tantárgyi kiselőadás elfogadásával, vagy tantárgyi házi dolgozat elbírálásával.

6.3 Beszámítási értékelési formák
Tanári döntés alapján az első és második beszámoló érdemjegyébe beszámítható az évközi munka, a kiselőadás, vagy házi dolgozat



6.4 Differenciált értékelési formák
Részképességzavarral, vagy szociális hátrányból adódó lemaradással küszködő diákok egyéni értékelése is megengedett a tanár számára, aki tetszőleges értékelési módszerrel állapíthatja meg ilyen esetekben a beszámoló eredményét.

6.5 Az értékelés egyéb szabályai
- A fent említett értékelési formákkal a pedagógus élhet, ha
szükségesnek tartja, de nem köteles alkalmaznia azokat, ha
nem akar eltérni a táblázatban szereplő vizsgarendtől.
- Az osztályvizsga nem helyettesíthető az alternatív értékelési
formákkal.
- Az oktatónak kötelessége minden tanulót értékelni a
beszámolók és az osztályvizsga alkalmával.
- Ha a diák valamelyik vizsgán nem jelenik meg, vagy nincs
érvényes halasztási engedélye, akkor tanulmányi
kötelezettségének súlyos megsértése miatt kizárja magát a
hallgatói névsorból.

Az érvényes halasztási engedély feltételei:
- írásbeli kérvény az iskola igazgatójához
- mellékletként a távolmaradás okának igazolása
- betegség esetén orvosi igazolás vagy kórházi zárójelentés
A kérvény elbírálása az igazgató kizárólagos joga, fellebbezésre nincs lehetőség.


A vizsgák pótlásának szabályai:
- Beszámoló pótlásához feltétel az érvényes halasztási
engedély. A következő vizsgán lehet megszerezni a pótlandó
beszámoló osztályzatát, a tanár által meghatározott módon,
az aktuális kötelezettség teljesítése mellett.
- Az osztályvizsga pótlása augusztusban történik. Érvényes
halasztási engedély birtokában a tanuló a javítóvizsgák
időszakában teheti le az osztályozóvizsgát




Tanulói tevékenységformák: A tanulók a hagyományos évfolyambeosztás szerinti osztályokban tanulnak, a csoportok a beiratkozási feltételek szerint alakulnak ki. A 12. évfolyamon a tanulókból csoportokat alkotunk aszerint, hogy melyik tárgyból kívánnak érettségi vizsgát tenni és az érettségi vizsgára külön készítjük fel őket.

A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások:
Korrepetálás a tanulók igénye szerint - de az iskola lehetőségeit figyelembe véve.
Felkészítés tanulmányi versenyre.



Az iskola élete:
A tanítás az általános iskolai osztályokban (5-8.) nappal történik, a tanítás rendjét a mindenkori órarend rögzíti. A tanítási hetek 3 vagy 4 naposak.
A tanítási szünetek rendjét, a beszámolók, vizsgák időpontját az éves munkaterv tartalmazza.
A gimnáziumi (9-12.) osztályokban a tanítás a délutáni-esti órákban történik, heti 2 vagy 3 napon, figyelembe véve a tanulók munkahelyi elfoglaltságát is.
A beszámolók és a vizsgák beosztását az igazgató készíti el, s hirdeti ki legalább 1 hónappal a vizsgák kezdete előtt, hogy a tanulók biztosítani tudják részvételüket.
A csengetés és az óraközi szünetek rendjét a Házirend tartalmazza.
A tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató és ballagás időpontját a munkaterv tartalmazza.

A helyi tantárgyi programok
A kerettanterv az iskolai oktatás valamennyi évfolyamán meghatározza a nevelés és oktatás tartalmi követelményeit a következő tagozódás szerint:
- Az alapfokú oktatás-nevelés kezdő szakasza (1-4. évfolyam)
- Az alapfokú oktatás-nevelés befejező szakasza (5-8. évfolyam)
- Gimnázium
Követelményeit meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvényben, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kiérlelt értékrend, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek.
A képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a
társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
A mi iskolánkban tanulók nem gyermekek, annak ellenére, hogy az általános iskola 5-6. osztályában tanulhatnak. Környezetükből igen sok hatás éri őket, ami meghatározza szemléletüket, világnézetüket, erkölcsi felfogásukat.



 

 

Webhelyünkkel kapcsolatos kérdéseit és észrevételeit várjuk a következő címen: picilli@gmail.com.
Utolsó módosítás: 2007.01.09.